Alapítványi adatok

A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Tiszántúli Református Egyházkerület a debreceni felsőoktatás integrációjának negyedszázados jubileuma alkalmából Jubileumi Díszünnepséget rendezett a Debreceni Egyetemen 2026. február 16-án.

Ezen az ünnepségen nem csupán az idő múlását ünnepelték az egybegyűltek, hanem mindazt a tudást, hitet és közösséget, amely évtizedeken át formálta közösségeinket. Ez a negyedszázad egyszerre szól hagyományról és megújulásról. Az integrációt megelőző és az azt követő első lépések bátorságáról, a folytonos fejlődésről, és arról a hitről és felelősségről, amely a tudás megőrzéséről, gyarapításáról és értékeléséből fakad.

Az eseményen köszöntőt mondott:

Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Kuratóriumának elnöke.

Köszöntő beszéde itt olvasható.

Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke

Köszöntő beszéde itt olvasható.

Dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke

Köszöntő beszéde itt olvasható.

Papp László, Debrecen Megyei Jogú Város polgármestere

Köszöntő beszéde itt olvasható.

A díszünnepségen a Debreceni Egyetem alapítói és fenntartói jogait gyakorló Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Kuratóriuma, a Debreceni Egyetem integrációjának negyedszázados jubileuma alkalmából Gróf Tisza István-emlékplaketteket és díszokleveleket adott át.

A Gróf Tisza István-emlékplakett kitüntetésben részesülők rektori, dékáni, főigazgatói vagy intézetvezetői munkásságuk során nem csupán egy intézmény irányítását látták el, hanem közösséget formáltak, szellemi és erkölcsi tartást erősítettek, és hozzájárultak ahhoz, hogy a Debreceni Egyetem a történeti folytonosságában, autonómiájában és értékalapú működésében megerősödve szolgálja a tudományt, az oktatást és a nemzet jövőjét:

Abádi Nagy Zoltán, a Kossuth Lajos Tudományegyetem egykori rektora,

Bazsa György, a Kossuth Lajos Tudományegyetem egykori rektora,

Baráth Béla Levente, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora,

Bölcskei Gusztáv, a Debreceni Református Teológiai Akadémia egykori dékánja,

Czizmazia Zoltán, a Debreceni Agrártudományi Egyetem egykori rektora,

Csorba Péter, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola volt főigazgatója és rektora,

Fazakas Sándor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem korábbi rektora,

Fábián István, a Debreceni Egyetem korábbi rektora,

Fekete Károly, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem korábbi rektora,

Fésüs László, a Debreceni Egyetem korábbi rektora,

Fürj Zoltán, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola volt főigazgatója,

Gaál Botond, a Debreceni Református Teológiai Akadémia egykori dékánja,

Gergely Lajos, a Debreceni Orvostudományi Egyetem egykori rektora,

Győry Kálmán, a Debreceni Egyetem korábbi rektora,

Imre László, a Debreceni Egyetem korábbi rektora,

Kovácsné Bakosi Éva, a Hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Főiskola egykori főigazgatója,

Kustár Zoltán, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem korábbi rektora,

Lenkeyné Semsey Klára, a Debreceni Református Teológiai Akadémia egykori dékánja,

Muszbek László, a Debreceni Orvostudományi Egyetem egykori rektora,

Nagy János, a Debreceni Egyetem korábbi rektora,

Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora.

A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Kuratóriuma köszönetét kifejezendő, kitartó munkájuk és a Debreceni Egyetem iránti elkötelezettségük elismeréseként Gróf Tisza István-emlékplakettet adományozott azon személyeknek, akik változó időkben is őrzik és építik közösségük értékeit:

Kató Béla emeritus püspök, a Sapientia Alapítvány elnöke,

Kósa Lajos, Debrecen Megyei Jogú Város korábbi polgármestere,

Papp László, Debrecen Megyei Jogú Város polgármestere,

Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja.

A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Kuratóriuma Gróf Tisza István-emlékplakettet és díszoklevelet adományoz azon szervezetek részére is, amelyek működésük és értékteremtő együttműködésük által a munka becsületét, a tudás gyarapítását és az alkotó együttműködés erejét egységbe foglalják a közjó szolgálatában. Ezen összefogás a hagyomány tiszteletét és az újító szándékot, a felelős gondolkodást és a következő nemzedékek iránti kötelességtudatot jeleníti meg, összhangban az egyetem szellemiségével és annak időtálló küldetésével:

A Debreceni Megyei Jogú Város nevében a kitüntetést átvette: Papp László polgármester.

A Hajdú-Bihar Vármegyei Közgyűlés nevében a kitüntetést átvette: Pajna Zoltán elnök.

A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal nevében a kitüntetést átvette: Rácz Róbert főispán.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nevében a kitüntetést átvette: Papp Zsolt György elnök.

A Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara nevében a kitüntetést átvette: Miklóssy Ferenc elnök.

A Tiszántúli Református Egyházkerület nevében a kitüntetést átvette: Fekete Károly püspök.

A Görögkatolikus Metropólia és Hajdúdorogi Főegyházmegye nevében a kitüntetést átvette: Kocsis Fülöp érsek-metropolita.

A Debrecen-Nyíregyházi Római Katolikus Egyházmegye nevében a kitüntetést átvette: Palánki Ferenc megyéspüspök.

A Debreceni Evangélikus Egyházközség nevében a kitüntetést átvette: Asztalos Richárd igazgató-lelkész.

A Debreceni Zsidó Hitközség nevében a kitüntetést átvette: Horovitz Tamás elnök.

A kitüntetések átadását követően, a debreceni felsőoktatás integrációjában szerepet vállaló intézmények és azok képviselői a Jubileumi díszünnepség alkalmából készült Ünnepélyes Nyilatkozat aláírásával erősítik meg az eddigi együttműködés folytatása iránti szándékukat.

Ünnepélyes Nyilatkozat

a debreceni egyetemi közösség és Debrecen városa egységéről,
történeti folytonosságáról és közös küldetéséről

Mi, akik az idő folyásában a debreceni Universitas szolgálatára rendeltettünk,
egykori és jelenlegi polgárai, vezetői, oktatói és hallgatói, városunk közösségével együtt,
az 1538 óta működő Debreceni Református Kollégium és az erre épülő
1912-ben létrehozott Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem szellemi örökségének tudatában,
az egyetemi integráció negyedszázados évfordulóján,
az alábbi Ünnepélyes Nyilatkozatot tesszük.

Valljuk és ünnepélyesen kijelentjük, hogy a Debreceni Egyetem, annak alapítói és fenntartói jogait gyakorló Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem, annak alapítói és fenntartói jogait gyakorló Tiszántúli Református Egyházkerület, továbbá Debrecen városa századok változásai, történelmi megpróbáltatásai, intézményi átalakulásai után is egy és oszthatatlan szellemi közösségként él és működik.

A debreceni felsőoktatás története szorosan összekapcsolódik a magyar protestantizmus szellemiségével, amely a hitet, a lelkiismeretes tanítást és tanulást, a felelősségteljes munkát és a teljesítményt egységben szemléli. E hagyomány a múltban a nemzet megerősödését szolgálta, s meggyőződésünk szerint a jövőben is irányt mutat a tudás, az erkölcs és a közösségi felelősség összhangjában, határainkon innen és túl.

Debrecen egyszerre a szabadság őrvárosa és európai egyetemváros, ahol a templom és tudomány, kollégium és város, az egyén és a haza ügyei, a nemzeti és az egyetemes értékek évszázadok óta egymásba fonódnak. Debrecen Magyarország egyetlen olyan városa, ahol közel ötszáz éve rakták le a folyamatosan működő felsőoktatásunk alapjait.

Kinyilvánítjuk, hogy egyetemeink értéke nemzeti kincs, mely a magyar szellemi örökség, tudományosság és közjó maradandó letéteményese. Hatása Debrecent a világra nyitott párbeszéd és a nemzetközi együttműködés jelentős szereplőjévé teszi.

Hálával és tisztelettel hajtunk fejet elődeink előtt, akik életüket, munkájukat és bölcsességüket tanítványaik láncolatán át hagyták örökül. A tudományok művelése által jövőt formáltak, ítéletük, mértéktartásuk történelmi állandóságot és folyamatos fejlődést biztosított.  

Megerősítjük, hogy az Egyetem szabadságának és biztonságának alapját a jog, az erkölcs és az etika egysége adja. Kiegészülve a hittel, ami a vallásos meggyőződésen túl bizalom a tudomány igazságának megtartó erejében, az oktatás nemes rendeltetésében és az emberi értelem felelősségében. Hisszük, hogy ezek mentén őrizhető meg az intézményi autonómia, mely a szabad kutatás és képzés elengedhetetlen feltétele.

Egyetemeink saját polgárainak alkotó közössége – ahol a kutatás és az oktatás egységben áll, ahol a gondolat és a véleménynyilvánítás szabadsága a szellemi megújulás forrása –, mindenekelőtt a fiatalokért, a hallgatókért tevékenykedik, hogy tudásban, jellemben és felelősségben megerősödve járuljanak hozzá a társadalom fejlődéséhez, a nemzet felemelkedéséhez, biztonságához és békéjéhez.

Egyetemeink a humanista hagyományok és értékek őrzői,  közvetítői: az emberi méltóság tiszteletét alapvető követelménynek tekintve elkötelezettek a minőség, a kiválóság és a teljesítmény iránt. A tudást nem öncélnak, hanem a közösség gyarapodásának és az emberiség szolgálatát előmozdító erőnek tekintik, tudatában annak, hogy a tudás hatalom, amely csak erkölcsi felelősséggel válhat áldássá.

Egyetemünk küldetésének része az oktatás és kutatás mellett az egészség megőrzése, a gyógyítás és a betegellátás. A klinikai közösség tudásával, emberségével és felelősségével a betegek gyógyulását és az emberi élet szolgálatát vallja hivatásának.

Végezetül kijelentjük múltunk örökségét megőrizve, korunk feladatait vállalva és a jövő iránti alkotó bizakodással, hogy együtt kívánjuk tovább építeni a debreceni Universitast, gazdálkodva a ránk bízott szellemi és anyagi javakkal, hogy az eljövendő nemzedékek számára is biztos fundamentum, szellemi menedék és irányt mutató világítótorony maradjon, példát adva a tudás, a felelősség, az emberi méltóság tisztelete és a jövő iránti elkötelezett szolgálat egységében.

Kelt Debrecenben, 2026. esztendő február hónapjának 16. napján,

a Debreceni Egyetem, annak alapítói és fenntartói jogait gyakorló Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem, annak alapítói és fenntartói jogait gyakorló Tiszántúli Református Egyházkerület, továbbá Debrecen városa egy akarattal tett nyilatkozataként.

Magyarország köztársasági elnöke – a kultúráért és innovációért felelős miniszternek a fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Kuratóriumával egyetértésben tett javaslatára – 2026.  május 1. napjától 2031. június 30. napjáig terjedő időtartamra a rektori teendők ellátásával bízza meg Dr. Bács Zoltán egyetemi tanárt a Debreceni Egyetemen.

Az Ünnepélyes Nyilatkozat aláírását követően Bács Zoltán professzor átvette a megbízási okiratot Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök úrtól.

Az ünnepségen a Tiszántúli Református Egyházkerület és a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány átadta közös ajándékát Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök úrnak: az egyetemi jelképes gerundiumot és az egyetemalapítást ábrázoló bronzplakettet.

Ezt követően az ünneplő közönség a gerundiumosok vezetésével átvonult a Református Egyetemi Templomba, ahol Fekete Károly püspök úr igei köszöntőjét követően ünnepi koncertre került sor. A köszöntő elérhető ide kattintva.

Közreműködők:

Kodály Filharmonikusok és a Kodály Kórus. Főzeneigazgató: Somogyi-Tóth Dániel, vezető karnagy: Kocsis-Holper Zoltán

Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar Vegyeskara. Művészeti vezető: Végh Mónika

Debreceni Református Kollégium Kántusa. Karnagy: László Lóránd

Uni Sinfonietta Classica. Művészeti vezető: Bényi Tibor, Hegedűn közreműködik: Kovács Marietta

Vezényel: Somogyi-Tóth Dániel, Debrecen város főzeneigazgatója.

Műsor:

Händel: Zadok the Priest – koronázási anthem

Vivaldi: E-dúr hegedűverseny (A tavasz)

Händel: Messiás – Halleluja kórus

Az ünnepi koncert letölthető plakátja

Az ünnepség záró programjaként az ünneplő közönség átvonult az Emlékkertbe, ahol sor került a Gályarabok emlékoszlopánál az emlékezés virágainak elhelyezésére.

A magyarországi ellenreformáció csúcspontján, 1674-ben protestáns lelkészeket, tanítókat, iskolamestereket idéztek a pozsonyi vésztörvényszék elé. A Habsburg uralkodó, I. Lipót és a katolikus egyház ezzel az eszközzel kívánta a 16. századtól elterjedt protestantizmust visszaszorítani, illetve végleg megszüntetni Magyarországon. A cél a protestáns elit kiiktatása volt, majd ezt követően a vezetők nélkül maradt protestánsok katolikus hitre térítése. A sikertelen Wesselényi-összeesküvést követő megtorlások miatt kialakult helyzetet kívánta az uralkodó felhasználni a magyarországi ellenreformáció beindításához. A királyi Magyarország területéről több mint 700 embert idéztek a törvényszék elé felségsértés, összeesküvés és hazaárulás vádjával. Az elítélt protestánsokat Nápolyba vitték, és ott eladták gályarabnak. A megmenekült gályaraboknak állít emléket a Gályarabok emlékoszlopa a debreceni Emlékkertben, melyet 1895-ben állítottak a gazdag debreceni özvegy, Hegyi Mihályné adományának köszönhetően.

A történelem e fájdalmas fejezetére emlékeztek a debreceni felsőoktatás integrációjának jubileumán. A Gályarabok emlékoszlopa a benne hordozott történetek, a szenvedés és a kitartás emlékei, melyek mindannyiunk számára üzenetet hordoznak. Azok a lelkészek és tanítók, akik a 17. században gályarabságra kerültek, példát mutattak a hithez, lelkiismerethez és emberi méltósághoz való rendíthetetlen hűségről.